Midőn kicsit felcseperedtem kijártam a 8 osztályt, majd a leánykori nevén Szilágyi Erzsébet Általános Gyakorló Leánygimnázium falai között - legalábbis a vizsgabizottság szerint - meg is értem. Ám mégsem eléggé, mert innen 3 évig tartó rögös út vezetett oda, hogy végül felvegyenek a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola idegenforgalmi és szálloda szakára. Így lettem közgizda. Pedig kisgyermekként kukásnak készültem. Annyira tetszett, ahogy a sárga ruhások a kukásautó hátulján csimpaszkodnak... Gyermekkori álmom szerencsére nem valósult meg, de közgazdászként sem dolgoztam egy percet sem.

1995-ben ugyanis úgy esett, hogy elmentem a Danubius Rádió „Ki a párja?" című vetélkedőjére, ami után Rónai Egon - aki ezzel elindított a pályán (köszi Egon) - megkérdezte: „Nincs kedved kipróbálni a rádiózást?" Volt, így ott ragadtam, egészen 1998 tavaszáig. Közben 1996-tól egy év Nap-kelte, majd az induló TV2 következett, 1997 őszén. 7 éven át borzoltam főnökeim idegeit állandó késéseimmel. A jogi osztályon és a könyvelésen kívül gyakorlatilag mindenhol dolgoztam. Közel négy év Tények után az estéből átigazoltam a korai kelők táborába. 2000 és 2002 között 455 Jó reggelt, Magyarország-ot vezettem, és ezzel még mindig előkelő helyen állok a TV2 élő műsor statisztikájában. A JRM megszűnése után a tv2.hu főszerkesztői posztját töltöttem be 2004-ig, amikor könnyes búcsút vettünk egymástól. Már én és a TV2.

A hirtelen rám szakadó idő kihasználása és agyam folyamatos tornáztatása érdekében ismét iskolapadba ültem, és az ELTE Bölcsészkar kommunikáció szakán begyűjtöttem egy újabb diplomát. Egy olyan tanszéken, ahol az egy négyzetméterre eső akademikusok száma messze meghaladja a sokéves átlagot.

Az évek során szereztem három - angol, francia, német - felsőfokú nyelvvizsgát (az Ecserin olcsóbban adják, ha egyszerre többet vesz az ember) és sok tapasztalatot külföldön, hisz tanultam Londonban és Grenoble-ban, dolgoztam Svájcban, és volt szerencsém belülről is megismerni az USA keleti partjának legnézettebb hírműsorát, az ABC Channel7 Eyewitness News-t.

Két év szünet után, 2006-ban kerültem a Duna TV hírműsoraihoz. Nem érkeztem idegen környezetbe, mert sok régi kollégával találkoztam újra. Hat év és sok műsor - Híradó, Váltó, Közbeszéd, Heti hírmondó, Mi vagyunk az unió - után a közmédia átalakítása során egyszer csak már a "Kunigundában" dolgoztam. Egy évet még a Dunán láthattak, aztán szinte napra pontosan hat évvel ottani debütálásom után kerültem az M1-re, ahol 2015 áprilisáig, a hírcsatorna elindulása után egy hónapig vezettem az esti híradókat.

Az MTVA-ból a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre hívtak közkapcsolati és marketing igazgatónak, de az egyetem mégsem bizonyult olyan békés helynek, mint reméltem, így a próbaidőm utolsó napján elváltak útjaink.

Dolgozni kell, rendesen, jól, és ha szépen, lassan is, de az ember előre jut.

Ez az önéletrajz nem jöhetett volna létre, ha nincsenek a szüleim.